♪ Chapter 9 ♪

Sziasztok! :) Figyeljetek, lehet hogy egy kicsit uncsi, meg rövid, de most csak ennyi jött ki belőlem. Magyarul: NINCS IHLETEM! Sajnálom kövi rész igyekszem jobbra írni! Jó olvasást! :) Puszi A.xx :* ♥

Behívtak magukhoz Mirandáék, és egy kis időt náluk töltöttünk el. Harry az beszélgetett a szülőkkel, mi hárman pedig szintén. Chris mindig is a barátunk volt. Legjobb barátunk és még most is az.
-Nem baj, ha ott alszik nálatok ő is? 
-Nem, dehogyis, sőt! Ott is kell maradnia!-néztem rá ezer wattos mosollyal. 
-Biztos? 
-Persze, de te mit keresel itt? Hogy jöttél ide?
-Hosszú..Majd elmondom. Na és Hazza..Ő az teeeee.....
-Testvérem.-néztem le a földre. 
-Á, nem csak a pasija.-én egyből barátnőmre néztem, akit vállba is böktem.-De tényleg mi van veletek? 
-Semmi...Csak izé..-vakartam meg a tarkómat.
-Csak? -húzta fel bánatosan a szemöldökét Chris.
-Meg..
-Megpuszilt? Megölelt? Megcsókolt? Mit csinált?
-Talált..
-Mi? 
-Ó istenem hát megcsókolt!-temettem bele az arcomba a kezem. 
-Azta...Erre nem tudok már mit mondani.  
-Szóval jártok?
-Nem! Azt tervezem hogy nem szólok hozzá. Kínozni akarom.-nevettem.
-De miért? 
-Chris, légy szíves! Tudom mit teszek..Benne vagytok egy kis szivatásba?
-Öhm..ja-vágta rá Mira. 
-Nem hiszem hogy jó ötlet lenne..-vakarta meg a fejét Chris. 
-Mi lett veled? Olyan puhány lettél...
-Oké, benne vagyok!-én elégedetten mosolyogtam, majd felvettük a cuccainkat és kimentünk a házból. Mira anyukája nem akarta Harryt elengedni annyira megszerette..Nem is olyan valójában mint ahogy megismerted Mary...
-Styles, húzd már ki a segged! -üvöltöttem. Mindenki nevetett.
-Nem az volt hogy nem szólsz hozzá? 
-Csesztetem.-vontam meg a vállam. Már 10 perce bent ültem a kocsiba, mikor kijött végre futva Marytől. Be se kötötte magát úgy indította be a kocsit. Miranda ült mellettem, Chris pedig az anyósülésen. Mindenki csöndben volt, míg nem Harry megtörte a csendet. 
-Csajok nincs kedvetek ma motorozni? -mind a hárman kikerekedett szemekkel néztünk Harryre.
-Honnan van neked motorod? 
-Jössz vagy sem? 
-Hogy lehetsz ebbe a bunkóba szerelmes...-sóhajtott Miranda. 
-Szóval tényleg szerelmes vagy belém?
-Miért szerinted csak hazudtam? 

*Miranda szemszöge* 

Egészen hazáig veszekedtek, végül abba mentünk bele hogy motorozunk egy pár kört. Nem hiszem hogy jó ötlet egy ilyen rossz fiúval bejárni a várost, de Lea tudja.. Chris egészen rendesen viselkedett az úton..tudta magát uralni, mivel mióta Londonba költözött szerelmes Leába. Szegény lány, mindenki szerelmes belé. Mi lesz itt? 


*Lea szemszöge*

Megérkeztünk. Kezdtem félni. Harry egész izgatott a motorozás miatt. Nem is akartam én ebbe belemenni csak azt akartam hogy akadjon le rólam...
-Mikor menjünk?-kérdeztem kissé rémülten. 
-Most?!-mondta Harry. 
-O-oké.-Húha ez nehezebb lesz mint gondoltad Lea! Miért vagyok ennyire...bosszantóan hülye? Bement a garázsba, és előhozta a szép motorját. 
-Csücsülj le nyugodtan.Ne félj.-mosolygott. Én voltam az első. Átraktam a lábam, de bennem volt a félelem érzet. Ő is ráült majd beindította. Félve integettem a barátaimnak. Félve karoltam át testét, mikor egy elég szar útra tértünk.
-Miért erre kel jönnünk? Így is félek a motoron, nem még ha baleseteznénk is! 
-Nyugi vigyázok rád bogaram.-hallatszott a hangján hogy mosolyog.De kár volt válaszolnia, kár volt hátra nézni...elsötétült minden.

                                                                *~*~*~*  




Csipogásokra keltem fel. 
-Jó napot Ms. Burn. Gyors világosítást mondok önnek, mivel mennem kell másokhoz is. Motor balesetet szenvedett, eltört a bordája, bal lába jobb keze, és pár zúzódás,de túl fogja élni. Pár hétig bent kell feküdnie, de higgye el, hamar meg fog gyógyulni. Ami a barátját illeti, eltört a jobb lába, a csuklója, és egy kis fej sérülés, de nem súlyos. 
-Értem, köszönöm. Hozna egy pohár vizet? -tértem a lényegre, mert nagyon szomjas voltam. Ebben a percben tört be az ajtón Miranda.
-Te csaj, tudod hogy hogy megijesztettél minket? tudod? Fel tudod te azt fogni? Hogy lehettél ilyen? Habár az én hibám nem kellett volna..De mi történt? 
-Kérem hölgyem hagyja a kisasszonyt pihenni!-ezennel kiment, ahogy Miranda is de az előtt vágott az orvosnak egy grimaszt, amin én jót nevettem. Egyedül voltam a négy fehér fal között. Elég tiszta volt, és szép kórház, nem úgy mint a többi koszos épület. Álmos voltam, fáradt és gyenge, ezért azt éreztem jónak, hogy el kell aludnom.

                                                                 *~*~*~*


Éjfél körül lehetett, mikor kintről egy hangos zajt hallottam. Az ajtó előtt valaki motoszkált, gondoltam biztos az ügyeletesek. Az ablak nyitva, én pedig félek. Nagyon is félek! Mindig is félős voltam, főleg egyedül egy szobába. Nincs itt Harry, aki átkarolhatna, de most dühösnek kéne rá lennem...Ő hozott ide. Szóval hallottam az ablak felől egy kattanást, és az ajtó felől nagy lépteket. A fejem bedugtam a paplan alá, de még így is lehetett látni mi történik a kórteremben.Az ablak felől nevetés tört ki, amit nem nagyon tudtam felismerni, mert gyengéd voltam. Na meg persze fáradt. Az ajtó kinyílt, az ablakon bemászott valaki...Hogy ki, azt nem tudom..